Kutyusok

Kutyák… évekkel ezelőtt is rajongtam értük, de mióta az én kis drága szőrgombócom velünk van, azóta az imádatom nap mint nap fokozódik. Véleményem szerint sok emberben összesen nincs annyi szeretet és odaadás, mint a kis négylábúakban. Valószínűleg éppen ezért vállaltam boldogan a kutyákkal kapcsolatos felkéréseket. Nem mondom, hogy egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy elég morbid kutya formájú tortát készíteni… már csak a felvágás miatt is, de ezen túl kell lépni :)

Korábban nem is tűnt fel, de utólag nézve a kutyás formatorták éve 2013. volt, ugyanis ebben az évben 3 is készült. Az egyikről még volt energiám fázisfotókat készíteni, a többinél már csak a végeredmény lett megörökítve.

Nézzük akkor sorjában:

Egy kedves barátom akkori barátnője kért meg engem a meglepetés születésnapi torta elkészítésére. Először a Son of Anarchy (magyar fordításban Kemény motorosok) logója volt a terv, de mikor megláttam azt a kaszás csontvázat…. gyorsan ki kellett találnom valami mást :)

Mivel volt egy tüneményes francia bulldoguk, így egyből lecsaptam erre a témára. Kicsit félve kezdtem neki, hiszen élő állatot még sose próbáltam megformázni korábban. Két dolog nyújtott segítséget:

1.       Kricky teknőstortája: http://krickykonyhaja.blogspot.hu/2012/09/teknos-torta-keszitese-airbrush.html
2.           A saját kiskutyám, Messi. Szerencsére elég sokat fekszik hasonló pózban, mint a bulldogok, így csodálatos modellt állt vagy inkább feküdt nekem.

Maga a teste és a feje kakaós tésztából készült, az íves részeket (a lábak, szemüreg és pofi) a maradék tésztából és vanília krémből összegyúrt masszából alakítottam ki. A borítás fekete fondantból készült.

Fázisfotók (a középső inkább fókára hasonlít)

A siker hatalmas volt, és mivel a baráti társaságot nem kell félteni, ha bohóckodásról van szó, készültek épp lábakat rágcsáló fotók is :) A kutya feje még egy két napig a szülinapos hűtőjében kukucskált.

A következő felkérés egy Westy volt…. félve mondtam igent, de kihívásként tekintettem rá, hogy elkészítsem. Különböző blogokat olvasgattam, nézelődtem a neten, elég sok idő volt, míg összeállt a fejemben a terv.

Ebben az esetben csak a test és a fej volt maga a torta, a lábak, farkinca és a fülek az úgynevezett tragant masszából készült. A tragantról annyit kell tudni, hogy porcukor, víz és zselatin keveréke. Száradás során pedig szinte porcelán keménységű lesz. A szokásos fehér fondant borítás után a kutyus szőrének nagy része is ebből állt.

Az áprilisi francia bulldogot követően már nem ért akkora meglepetésként a júliusi felkérés. Mivel az elsőnek kicsit mopszosra sikerült a pofija (nem tehetek róla, túl jó modellem volt), így egy kicsit próbáltam a fejét és az arcát másképp megformálni. Bulldogosobbra sikerült, bár a tekintete csöppet rémültnek tűnt. Ezen valamit segített, hogy kapott utólag szemhéjat is.

Ki tudja, lehet lesz még alkalmam másmilyen kutyát is megformálni, talán egyszer saját magamat lepem meg egy mopsszal :)

Meglepetés Anyának II.

Az előző posztban már leírtam, hogy milyen furfangos módon leptük meg Anyát születésnapja al-kalmából.

A sok-sok finom ételt a máglyarakás és a tiramisu torta követte. Előbbinek receptjét megtalálhat-játok a korábbi bejegyzésemben.

De most essen pár szó a tortáról :) Végül is milyen születésnap lett volna torta nélkül???

2013 végén volt szerencsém elkészíteni egy kalocsai mintás tortát egy nagyon kedves kollégám   60. születésnapjára. Anyu már akkor mondta, hogy mennyire szereti ezeket a motívumokat, így  már hónapokkal ezelőtt biztos voltam benne, hogy az Ő tortája is hasonló lesz.

Az ízesítés kicsi keresztlányom ötlete volt, bár ő annyit kért, hogy legyen tiramisu :)

Tiramisu torta

Tészta:

3 tojás

15 dkg cukor

26,2 dkg liszt (ebből 3 ek. kakaó)

1,125 dl olaj

1,125 dl tej

1/2 cs. sütőpor

6 dkg cukor

4-5 dkg apróra vágott étcskkoládé (elhagyható!)

Krém:

25 dkg mascarpone

1 dl tejszín

1-1,5 dl erős kávé

Rum vagy rumaroma

4 ek. cukor

Először is egy 18-20 cm-es kör alakú tortaforma alját margarinnal kikenjük, sütőpapírral borítjuk, majd azt is bekenjük margarinnal (macerásnak és feleslegesnek tűnhet, de így tuti a siker).

A sütőt előmelegítjük 170°C-ra.

Elkészítjük a kávét, félretesszük hűlni. A mascarponét kivesszük a hűtőből, hogy szobahőmérsék-  letű legyen.

A tojások sárgáját habosra keverjük a cukorral, apránként hozzáöntjük az olajat, a tejet, és jól el- keverjük.

A tojások fehérjét egy csipet sóval és pár csepp citromlével gépi habverővel elkezdjük felverni,   mikor már habos, hozzáadjuk a 6 dkg cukrot, és kemény habbá verjük.

A lisztet elkeverjük a kakaóval, a sütőporral és esetleg egy pici fahéjjal.

A lisztes keveréket hozzászitáljuk a tojássárgás masszához, majd óvatosan összeforgatjuk a to-      jásfehérje habbal. Én tettem még hozzá apróra darabolt csokoládét is, de ez elhagyható.

A masszát az előkészített formába öntjük, és az előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük (kb. 30     perc). Ha kész, sütőrácsra borítjuk és hűlni hagyjuk. 

A szobahőmérsékletű mascarponét elkeverjük 1/2 dl kihűlt kávéval, a rummal/rumaromával. A     tejszínt gépi habverővel elkezdjük felverni, majd fokozatosan hozzáadjuk a kristálycukrot, és ke- mény habbá verjük.

Óvatosan összeforgatjuk a mascarponés keverékkel, és kész is a krém :)

A kihűlt tésztát három lapra vágjuk, és elkezdjük a rétegezést.

Én a tészta legfelső lapját szoktam legalulra, és a legalsó lapot szoktam a felülre tenni, hogy szép egyenletes legyen a torta teteje.

Tehát egy kakaós lappal kezdjük, amit egy kiskanál segítségév meglocsolunk kávéval. Erre jöhet a krém fele (ha kívülről ezzel akarjuk bevonni akkor az egyharmada), majd ismét lap egy kis kávéval meglocsolva, krém, lap és egy picurka kávé.

Legalább 3-4 órára hűtőbe tesszük, ha a krémmel szeretnénk kívülről is beborítani, akkor azt a     hűtés után tegyük meg.

 Az én részemről a 3-4 órás hűtés után egy 1:1 arányban bekevert porcukor-margarin borítás kö-  vetkezett, majd még minimium egy óra hűtés.

Ezután következett egy réteg fehér pillecukorból készített fondant bevonat. A torta tetejét az      előre elkészített kalocsai motívumokkal díszítettem (nincs is jobb, mint 3-4 mm-es kis színes virá-gokat vagdosni, formázni :) ). Végezetül a maradék piros fondantból "szalagot" nyújtottam, és a   torta köré tekertem.

A siker hatalmas volt, Anyunak is nagyon tetszett, úgyhogy utólag már úgy látom, minden percet és pepecselést megért, hogy ezt az ötletet valósítottam meg.

Meglepetés Anyának I.

A történet három lánytestvérről szól, akik szerették volna igazán meglepni anyukájukat születésnapja alkalmából. Két hétnyi tanakodás, ötletelés, füllentés, szervezés és variálás után megalakult a terv, amibe természetesen Apa is bevonásra került J Az alapötlet az volt, hogy varázsoljunk hasonló hangulatot, mint amilyet a Trófea étterem svédasztalai nyújtanak.

A helyszínt Nővéremék biztosították, a fedősztori szerint Anyukámnak az unokáira kellett volna vigyáznia, amihez csatlakozott volna Apu is.

Hugi és én aznap délelőtt „shoppingolni” mentünk, ami majdnem fedi a valóságot, csak nem a ruhatárunkat bővítettük (ahogy Anya tudta), hanem a fenséges ebédhez szereztük be a hozzávalókat.

Nővérem már az előtte való napot a konyhában töltötte, hogy Hugival szabadon garázdálkodhassunk a tervezett napon.

Életünkben ilyen még nem fordult elő, hogy mi hárman egyszerre ténykedjünk egy konyhában J Szerintem nem csak a magam nevében beszélek, ha azt mondom, nagyon jól összedolgoztunk, és roppant vidám órákat töltöttünk el így együtt.

Izgatottan számoltuk a perceket az érkezésükig, Sógorom elment addig vásárolni még pár apróságot, hogy ne bukjunk le egyből az autó miatt J Nővérem eljátszotta, hogy készülődik, végül is az ok, amiért Anyáéknak a kicsikre kellett volna vigyázniuk az az, hogy Nővéreméknek el kellett menniük otthonról. Hugi, a két kicsi és én elbújtunk a kamrában, hogy onnan előugorva lepjük meg Anyát <3

A meglepetés fantasztikusan sikerült, utólag kiderült, hogy az ünnepelt semmit sem sejtett J

Minden tálalásra kész volt, így a nagy meghatódás után más dolgunk nem volt, mint hogy végre nekiálljunk enni!

És akkor a menü:

•           Tárkonyos raguleves
•           Kolbászos burgonyaleves
•           Majorannás burgonyaleves
•           Minestrone leves
•           Karaj Budapest módra
•           Tepsiben sült csirke burgonya, újhagyma és gombaágyon
•           Grillezett camambert áfonyalekvárral
•           Főtt rízs
•           Burgonyapüré
•           Vegyes zöldsaláta
•           Máglyarakás
•           Tiramisu torta

Egy percig sem szeretnék kérkedni azzal, hogy mekkora főzőtudományt mutattam be aznap a grillezett camamberttel (bár Isten lássa lelkem, nem ezt terveztem, de ha egyszer ezt kérték J), a levesek és főételek Testvérkéim érdeme.

Az én alkotásom a Tiramisu torta (erről majd egy másik posztban), valamint a Máglyarakás. Anyukám több mint egy éve emlegeti, hogy sütni kellene máglyarakást, mert valahol evett korábban, és nagyon ízlett neki.

Tudtam én, hogy mi fán terem, de sose készítettem, sőt sose ettem még, de Anya elültette a bogarat a fülemben. A tavalyi születésnapján is felmerült bennem, hogy készítek neki, de az akkor másképp alakult. Idén viszont maga a meglepetés még inkább fokozható volt vele J

Máglyarakás:

(Forrás: ApróSéf)

250g kalács

200g sárgabarack lekvár

A tejes részhez

5dl tej

1 db citrom reszelt héja

1 db narancs reszelt héja

A tojássárgás részhez

5 db tojássárgája

70g cukor

A párolt almához

70dkg alma

30g cukor

1 db citrom leve

1 db narancs leve

1 késhegynyi fahéj

A habhoz

5 db tojásfehérje

70g cukor

Először egy 20x30 cm-es tepsit kivajazunk, majd félretesszük. A kalácsot szeletekre vágjuk, és egy tálba tesszük.

A tejes részhez a tejet egy lábasban felforraljuk a citrom, valamint a narancs reszelt héjával (esetleg vaníliával). Ha felforrt, félretesszük hűlni.

A tojások sárgáját kihabosítjuk a cukorral, majd hozzákeverjük a már kihűlt (!) tejet. Öntsük rá ezt a keveréket a kalácsokra, óvatosan keverjük össze, és hagyjuk állni egy kicsit, hogy a kalács beszívja az összes folyadékot.

Egyenletesen eloszlatjuk a tepsi alján a kalácsos keveréket, és finoman lenyomkodjuk.

Az almákat meghámozzuk, felszeleteljük, és lassú tűzőn fedő alatt puhára pároljuk a citrom, és a narancs levével, a fahéjjal és a cukorral. Ha kész, elegyengetjük a kalácson.

Mikor kihűlt, a baracklekvár felével egyenletesen megkenjük a tetejét, majd 180°C-on 20 percig sütjük.

A tojások fehérjét kemény habbá verjük a cukorral, majd óvatosan beleforgatjuk a maradék lekvárt, úgy, hogy márványos maradjon. A habot eloszlatjuk az alma tetején, kanállal feltüskézzük, és meghintjük porcukorral. 170°C-on még 10 percre visszatesszük a sütőbe. Még langyosan, kockákra szeletelve tálaljuk.

Lehet, hogy leírva kissé macerásnak tűnik, de egyáltalán nem az, és az íze……. az valami fantasztikus.

Természetesen a legnagyobb elismerés mégis csak az, hogy Anyukámnak is nagyon ízlett!

Biztos, hogy nem most készítettem utoljára. Tökéletes hétvégi desszert, vagy egy tartalmasabb leves után csodálatos második fogásként. Én függő lettem J

Citromos minitorta Lilinek

Vasárnap volt kicsi Lilim névnapja, de mivel a család össze-vissza dolgozik folyton, így hétfőn tudtuk megtartani. A hetem utolsó napja így többek között süteménykészítéssel telt.

Egy másfél órán keresztül azon gondolkodtam – közben leltározva az otthon leledző hozzávalókat -, hogy mégis mit süssek? A történethez persze hozzátartozik, hogy az utolsó porcikám sem kívánt lemenni a boltba, így „maradéksüti” készült :)

Hiába névnap, valamiért mégis csak kerek formában gondolkodtam, így született az alábbi kreáció:

Citromkrémes torta kakaós piskótával

Tésztához:

6 tojás

15 dkg cukor

5 dkg kakaó

Krémhez:

3 dl tej

½ vaníliarúd kikapart belseje

2 tojás sárgája

3 evőkanál cukor

2 evőkanál liszt

2 citrom

A tésztához a tojásokat szétválasztottam, a sárgájukat fehéredésig vertem a cukor felével. A kakaóhoz (mint általában minden kakaós laphoz, krémhez) egy pici fahéjat tettem, majd beleszitáltam a tojássárgás keverékbe. A tojások fehérjét elkezdtem gépi habverővel verni, mikor már kellően habos volt, hozzáadtam a maradék cukrot, és kemény habot vertem belőle. Két részletben óvatosan hozzáforgattam a tojássárgás, kakaós masszához. Mivel sok réteget szerettem volna, ezért ezt az adagot 5 egyenlő részre osztottam, és úgy sütöttem meg (véleményem szerint egyben is meg lehet sütni, és akkor három lapot lehet belőle vágni, legközelebb kipróbálom úgy). Ehhez 20 cm-es sütőforma alját kikentem margarinnal, rátettem sütőpapírt, majd azt is megkentem vékonyan margarinnal. Így 100%, hogy gyönyörűen le tudjuk majd húzni sütés után a papírt róla. A kész lapokat rácson hagytam kihűlni.

A krémhez a tejet, a citromok reszelt héját és a vaníliát egy vastag aljú edényben feltettem a tűzre melegedni. Forralni nem szabad! Mikor már meleg, le kell venni a tűzről, és félretettem kihűlni. Amíg hűlt, a tojások sárgáját habverővel habosra kevertem a cukorral, majd hozzáadtam a lisztet is. Végül a 2 citrom levét is beleöntöttem.

A kihűlt tejet fokozatosan (merőkanalanként) a tojásos keverékhez adagoltam. Mikor egyenletesen elkevertük, mehet vissza a lábasba, majd vissza a tűzre. Folyamatos keverés mellett besűrítjük a krémet. Ha kész, mehet félre megint hűlni. Érdemes a lábast alufóliával letakarni, így nem bőrösödik be a „puding” teteje.

A krém receptje egyébként miniMálna oldaláról származik, vaníliapudingként nagyon sokszor elkészítem. Ez esetben csak annyi változtatás történt, hogy több citromhéj, és a citromok leve is belekerült (na meg persze tejszín híján csak tejet használtam).

Mikor a lapok, és a krém is kihűlt, a kapcsos tortaformába elkezdtem a rétegezést. Hűtőbe tettem legalább 2-3 órára dermedni.

(A rétegelés közben kicsit elbizonytalanodtam, hogy kevés lesz a krém, hisz az 5 lap közé 4 részre kellett osztani, de utólag - mikor már épp elpusztítottuk - rájöttem, hogy épp elég. Nem biztos, hogy ezek a vékony lapok elbírtak volna több krémet)

Mondanom se kell, hogy részemről itt nem érhetett véget a történet. Találtam még a kis „éléskamrámban” kb. 8-10 deka pillecukrot. Ránézésre pont elégnek tűnt a mini tortám bevonásához :)

Először is elkészítettem a „ragasztót”, ami majd a tortán tartja a cukorbevonatot. Ehhez 4 dkg puha margarinhoz villával hozzákevertem 4 dkg porcukrot. Ezzel a keverékkel egyenletesen bekentem a kapcsos formából kivett torta tetejét és oldalát. Mielőtt bevonnánk a cukormasszával, legalább fél órát hagyjuk állni a hűtőben.

A cukorbevonatot Rita Konyhája receptje alapján készítem már évek óta, most is így tettem, természetesen az arányokat megtartva.

A fél óra leteltével a tortát kivettem a hűtőből, a cukormasszát kinyújtottam kb. 2 mm vékonyra, és a sodrófa segítségével átemeltem a torta tetejére. Az oldalait óvatosan elegyengettem, a lelógó részeket levágtam. Így is pihent a hűtőben egy órácskát.

Végezetül kapott az aljára egy szalagot, és ételfestékkel felfestve néhány virágot, ágat és levélkét. 

Íme felvágva

Nagy sikere volt, Lili is gyorsan megevett belőle két szelettel, ennél több bók nem is kell!

Akkor kezdjünk Neki!

Hogy miért pont ma? Nem is tudom… Már legalább két éve megszületett bennem egy blog gondolata….csak azért, hogy az ismerőseim, barátaim, rokonaim ne csak képeket lássanak, hanem ismerjék meg az adott torta, ajándék „történetét”, receptjét stb. Minden tortához, alkotáshoz tartozik egy sztori. Vagy mert imádtam elkészíteni, vagy mert hónapokig terveztem, vagy mert minden percét megszenvedtem… (utóbbiból szerencsére azért nem volt sok J )

„Kezdj neki! Elvégre ez hátralevő életed első napja. És ma vagy hátralevő életedben a legfiatalabb, és még sosem voltál ilyen öreg sem”

Életem első tortáját még 19 évesen készítettem Nagymamámnak… az ötlet talán onnan jött, hogy a Nagypapám is cukrász volt, és valószínűleg szerettem volna az én drága Mamimat lenyűgözni, mosolyt csalni az arcára…. sikerült is J Sajnos az volt az utolsó születésnapja közöttünk, a következőt már sajnos nem élhette meg L

Talán ennek is köszönhető, hogy körülbelül két évig semmit nem sütöttem, egyéb más ok miatt is, de szinte a konyha közelébe nem mentem.

Keresztlánykám, Lili 2. születésnapja előtt (2009-ben) merült fel bennem a gondolat, hogy igenis én fogok neki szülinapi tortát sütni. No semmi komolyra nem kell gondolni, mivel pónimániája volt akkoriban, így egy picit pónis lett. 

De ez volt a kezdő lökés… utána szinte minden családi születésnapra, névnapra (néha még a sajátomra is) én készítettem az ünnepi tortát, süteményt. Később már baráti összejövetelekre is, végül már kérésre is. Folyamatosan kísérleteztem, különböző blogokból, videókból merítettem ötleteket, próbáltam különböző technikákat elsajátítani.

2014 februárjától kezdődően mondhatni már csak a családom és saját örömömre készítek finomságokat, illetve alkalmakra tortákat. A heti 40 óra munka mellett sokszor megterhelő volt 4-5 torta elkészítése. Főleg mert így a páromtól, és a négylábú szőrgombócomtól vettem el a közösen együtt tölthető időt. Na de ne szaladjunk ennyire előre J 

 

Kiskutyám, Messi

A bejegyzés elején már céloztam rá, a blogon nem csak tortákat lehet majd látni, hanem mindenféle süteményt, kézzel készített ajándékot, amivel az elmúlt években örömöt próbáltam szerezni a szeretteimnek. Természetesen lesznek friss alkotások, de a köztes időben „megemlékezek” az eddigi kreációkról is.

Remélem, hogy a képek, történetek Nektek is tetszeni fognak J